A Novus Mundus (új világ) egy, a Republikhoz hasonló elvvel készült/készülõ játék. Elõször is pár szót róla általánosságban, amely bemutatja a játék alapgondolatát, alapelvét amely remélem mindenkire átragad, aki úgy dönt belép ebbe a világba.

A játék az amerikai kontinens felfedezése utáni idõkben játszódik, amikoris telepesek ezre érkeztek az új világba, hogy új életet kezdjenek, hogy új világot lássanak, vagy egyszerûen csak menekültek az inkvizíció elõl. Bármi volt is a céljuk, a legfontosabb az volt, hogy felépítettek egy új világot, ahol más elvek alapján élhettek és alapíthattak családot, bár ezek az elvek igazából a függetlenségi háború után lettek mérvadóak, mindig is különbözött az „új világ”-ban való élet az európaitól. Igaz, európaiak irányították a földrészt…ez a világ az aranyról szól, ami megbolondítja az embereket, és olyan dolgokat hoz ki emberekbõl, amelyeket Õk maguk sem hittek, továbbá a hatalomról, hiszen ki ne szeretné a gazdag területeket magáénak tudni…ez a világ az indiánokkal való kapcsolatokról szól, amely igencsak meghatározza népek jövõjét, emberek életét…ez a világ a halálról szól, hiszen aki nem ádáz harcokban esik el, arra várnak a különbözõ betegségek, járványok, vagy talán maga a bûnbocsánat, az inkvizíció…ez a világ az építésrõl szól, amelyben a semmibõl kell országot csinálni összefogással, hiszen hány önnön konok nemzet süllyedt el saját hiúságának mocsarában…ez a világ az egyéni érdekekrõl szó, hiszen ki ne szeretne gazdag és megbecsült, dicsõséges ember lenni, amellyel talán hatalom is párosul…ez a világ a kompromisszumokról szól, hiszen mit ér önnön dicsõségem, ha birodalmam elbukik.

Amerika…a kontinens, amelyet európai szemmel primitív emberek laknak, és amely eddig ismeretlen volt az emberek számára. Kolombusz is úgy hitte, Indiára talált rá. A földért, hatalomért és elsõsorban az aranyért négy nagy nemzet küzd ebben az idõszakban: Anglia, Spanyolország, Portugália és Hollandia (a történelmi hûség kedvéért azért megjegyezném, azért ez közel sem volt ilyen egyszerû).

Minden egyes játékos valamely nemzet fiaként kezdi a játékot, és célja a minél dicsõségesebb életút, melyre ezer lehetõség létezik. Mindenki bizonyos vagyonnal és egy kevéske jövedelemmel rendelkezik, amely egy kisebb darab földbõl származik. Nem teljesen ismeretlenként, parasztemberként kell tengetni az életét egy jk-nak sem, hiszen annál azért vagyonosabb személyekrõl van szó, de kezdésnek sokkal többet senki se várjon. Ezen a földdarabon fejleszthet, szerezhet hozzá még földet, ültetvényeket ültethet, melyek vagy vagyoni, vagy erkölcsi dicsõségét szolgálják, segítve ezzel késõbbi cselekedeteit, lehetõségeit. De mi is eddig a játék ebben? Elõször is ügyesen kell kezelni a birtokot, hiszen sok-sok hírnév származhat ebbõl. Másodszor pedig, egy gyorsabb, de talán veszélyesebb út a különbözõ tisztségek megszerzése. Hiszen a városokat irányítani kell, a missziókat az indiánok közé valakinek végre kell hajtani, és persze nem ért mindenki egyformán a pénzügyekhez, diplomáciához, teológiához egyszerre…szükség lesz segítségre. Az amerikai kontinensen az alkirály képviseli valamely európai nagyhatalom királyát, azaz az Õ szava sokszor döntõ lehet. Õ áll a csúcson, övé a legnagyobb tisztség, Õ dönt a városok fejlesztésérõl (nem a játékosok birtokának fejlesztésérõl, hanem a városokéról!), Õ dönt új városok építésérõl, a hadsereg mozgásáról, háborúról-békérõl. De bírja-e ezt egy ember? A válsz egyszerû…nem.

Hogyan is bírná, hiszen annyi minden felé kell figyelni, hogy lehetetlen egy embernek jól csinálni, épp ezért léteznek a városok vezetõi, a polgármesterek. Õk azok akik a saját városaikért lobbiznak, és mindent megtesznek ezért, hogy gyorsan fejlõdjön, biztonságos és gazdag város legyen…hiszen ha a városom jól megy, az nekem is pénz és dicsõség…és hát nem ezért vagyunk itt? A polgármesterek begyûjtik a városban és környékén termelt javakat (megcsinálják a „büdzséjét”), majd ennek nagyrészét beszolgáltatják az alkirálynak, aki belátása szerint dönt az elosztásról. Ezzel persze nincs letudva a dolog, hiszen a maradék forrásból Õk gazdálkodnak, vagyis saját városukat az alkirály megkerülésével is csinosíthatják, szépíthetik, de persze ez a töredéke a beszolgáltatott javaknak. Mivel a városok vezetõi elfoglalt emberek, mindenre Õk sem tudnak figyelni: kellenek mellé is társak, akik segítik a munkáját, például a pénzügyeket vezetik. Ez a játékban úgy jelenik meg, hogy kinevezhet maga mellé segítõt, akinek pénzügyi értéke hozzáadódik a város bevételéhez, gazdagabbá téve a telepesek kis közösségét…és persze a polgármestert.

Amit fontos még megjegyezni: az új karakterek, akik az új világba érkeztek, természetesen nem minden tudást nélkülöznek. Mindegyikük rendelkezik számszerû értékekkel bizonyos területeken, amelyek Õt jellemzik, értékesebbé téve számos tudományban.


És a végére idetenném, hogy a republikot folytatni szeretném én is, addig is viszont itt van/lesz ez a játék...akinek megtetszett azt örömmel várom, és várom a véleményeket is ide.